Milyen messzire ny�lik a lovak t�rt�nete!

Eohippus (az els� l�) Az eoc�n korszakban, k�r�lbel�l 55 milli� �vvel ezel�tt, hatalmas ciprusok �s m�s �ri�si f�k nyirkos �s forr� dzsungel�ben �lt az Eohippus, mells� l�bain 4, a h�ts�n 3 l�bujja volt. Tud�sokt�l kapta a nev�t ez a kuty�n�l nem nagyobb, 40-50 cm magas, f�l�nk �llat a ma �l� l� el�dje. Levelekkel, hajt�sokkal t�pl�lkozott, mik�zben barangolt a mocsaras, l�pos vid�ken. Csek�ly s�lya �s l�bujjai seg�tett�k hogy, ne s�ppedjen el az ingov�nyban. A korai lovak nagy r�sze Eur�pa �s �szak-Amerika k�z�tt v�ndorolt. Ebb�l alakult ki az epihippus, az orohippus �s a mesohippus. Az el�bbi kett� zs�kutc�t k�pezett a lovak fejl�d�s�nek t�rt�net�ben. Mesohippus �s Miohippus Oligoc�n korszak-34 milli� �vvel ezel�tt A h�m�rs�klet �s az �ghajlat megv�ltozott, t�bb lett a t�level� fa, mint lombhullat�. Gy�r�lt az erd� a mocs�r visszaszorult - utat engedve a puha f�ldnek, a f� pedig egyre jobban elterjedt. A nagyobb m�ret� Mesohippusnak �s Miohippusnak nem volt akkora sz�ks�ge a l�bujjaira, mint el�dj�nek 3 l�bujja lett a mells� l�bain is. Ez hasznos volt sz�m�ra, amikor menek�lnie kellett az �t �ld�z� ellens�g el�l, hiszen egyre ritk�sabb lett az �t rejt� s�r� n�v�nyzet. A k�s�bbi t�maszt� l�bujjak kisebbek lettek, m�g a k�z�ps� ujjak er�s�dtek. Ujjai kis pat�kban v�gz�dtek, de m�g mindig mancs volt k�z�tt�k. Fogai a t�pl�l�k v�ltoz�s�val tov�bbfejl�dtek. A fellelt leletek 37-32 milli� �vvel ezel�tti id�r�l tan�skodik. Merychippus ��K�s� Mioc�n korszak-17 milli� �vvel ezel�tt Egy teljesen �j l�fajta t�nt fel ebben az id�ben �szak-Amerik�ban. A kb. 90 cm magas Merychippus alkalmazkodott az ottani s�ks�gok kem�ny f�veihez. Bonyolult �rl�fogakkal rendelkezett, hogy a durva, kem�ny f�vet is meg tudja r�gni. Ezek a fogak m�r eg�szen hasonl�ak voltak a ma �l� lovak fogaihoz. Az oldals� l�bujjai tov�bb kisebbedtek, �s m�r nem �rintkeztek a f�lddel. A f� l�bujj megvastagodott, hogy m�g gyorsabban tudjon mozogni a sz�raz, kem�ny talajon. Nem voltak m�r mancsai, s�ly�t a k�z�ps� l�bujjon l�v� egyetlen megn�vekedett pata hordozta. A nagyobb s�ks�gi lovak, 17-11 milli� �vvel ezel�tt mindink�bb csord�kban �ltek. Ez volt a ma �l� legel� l� v�lhet� el�dje. Pliohippus K�s� Mioc�n korszak-12 milli� �vvel ezel�tt Maradv�nyait sok k�s� Mioc�n lel�helyen is megtal�lt�k: Colorado-ban, az Amerikai Nagy S�ks�gon (Nebraska, Dakota), Kanad�ban. Ebben az id�szakban a lovak egy r�sze �tv�ndorolt �zsi�ba, ahol gyorsan elszaporodott �s sz�tsz�ledt Eur�p�ba is. Ekkort�jt elnyerte v�gs� form�j�t a l� �szak-Amerik�ban. A Pliohippus volt az els� monodaktilus, vagyis (egyl�bujj� �llat) az evol�ci�s t�rt�nelemben. Pat�ja a k�z�ps� ujj�nak tov�bbfejl�d�s�b�l alakult ki, mivel m�g ink�bb sz�ks�ge volt a gyorsas�gra, hogy egyetlen fegyver�vel a gyors menek�l�ssel lehagyja ellenfeleit. Az � fogsora �s v�gtagjai majdnem azonosak a ma �l� l��val. Ezen egyedek 12-6 milli� �vvel ezel�tt sz�tsz�r�dtak �s szaporodtak D�l-Amerik�ban, �zsi�ban, Eur�p�ban �s Afrik�ban egyar�nt. Az ut�bbi 2 milli� �vben - a Pleisztoc�n korban �s a jelenben - a l� egy nagy �s pomp�s teremtm�ny, amelyet ma is nagyra becs�l�nk. Amerik�b�l kb.8000 �ve elt�nt �s nem is t�rt oda vissza az 1400-as �vekig, amikor is a spanyolok lovakat hoztak Nyugat-Hemisphere-be. Bel�le alakult ki az Asinus �s az Equus, de az el�bbib�l m�r nem lovak alakultak ki, hanem a lovak rokonai.